Legyen fény!

Az emlékezetes első út után azonnal nekiálltam a hajó átépítésének. Első lépésként árbocfény kellett, egyrészt előírás, másrészt nem szeretnék olyan posztot írni, mely úgy kezdődik, h ” egy csendes éjszakán átmentek Puckon….” 

Első lépésként a barkácsboltot vettem célba, vezetékért, és kapcsolóért. ezeket hamar be is szereztem-és a vezetéket meg is bántam hamar. Vízálló kellett mindenből. A kapcsolókkal maximálisan meg vagyok elégedve, csinosak, picik, pirosak, egy hibájuk van, akkor világítanak, amikor fel vannak kapcsolva. Tiszta logikus, lekapcsolt állapotban nem világít, nehogy meg lehessen találni, felkapcsolva pedig kellemesen dereng, nehogy el lehessen téveszteni! Kapásból 3-at vettem, ennyi volt az üzletben, és azóta se jött nekik utánpótlás… Vezetékből 20 métert, végszükség esetén kikötőkötél helyett is jó lesz alapon… 

A nehezebb feladat a topfény kiválasztása volt. A gyári, kifejezetten hajóra szánt topfények díjszabása családi viszályhoz vezet, az olcsóbbak meg nem vízállók… A megoldást az FBS paszta jelentette, és az utánfutókra tervezett tolatólámpa! Igen ám, de ezek függőleges állásra lettek készítve, nem arra, h vízszintesen, körbe pislákoljanak! Itt jött képbe az alufólia, mint foncsor. A lámpabúra tetejére szépen beszabtam, egy kis FBS pasztával rögzítettem, és mindjárt úgy viselkedett, ahogy kellett. 

Következő manőver az árbocledöntése volt, amit egy kis segítséggel hamar meg is oldottunk. 5,5 méter magas árbocot nem szeretnék megmászni egy svertes hajón, köszönöm. Munkaterület a krimó asztalai (ebből, illetve egyéb munkavégzésekből még majdnem bajom is lett…), árboc az asztalokon keresztbe, lehet dolgozni! Juhúú!

Fűzzük be a kábelt! Nem is olyan egyszerű… ez a finom, vékony vacak pár méter után egyszerűen nem hajlandó egyenesen haladni, inkább pöndörödik…. Horgászember nem esik kétségbe, kinyitja a horgászládát, és megoldja a problémát! Ebben az esetben ez egy spulni zsinórt, illetve egy 60 grammos ólmot jelentett. Zsinórra palstek csomóval rákötve az ólom, árboccsúcson bevezet, árboc megemel. Szépen végigszaladt, a talpnál már csak rá kellett kötni a kábelt, és visszahúzni! Az árboctalp előtt fúrtam egy kis lyukat, ahol kivezettem a kábelt. Eddig meg is volnánk, jöjjön a lényeg! illesszünk pontosan egy műanyag talpat egy üreges testre… Egy darab fenyőgerendát befaragtam az árbocba, hagyva teret a kábelnek is, erre saválló csavarral rögzítettem a lámpa talpát, az egészet becsúsztattam az árbocba koppanásig, közben bőven nyomtam mellé az FBS-t. Egy saválló csavarral még fixáltam is! Ember legyen a talpán, aki ezt kiveszi! Remélem, nem leszek a környéken sem…

A lámpa lényege az izzó, ebből is csak a LED-es jöhetett szóba a kis fogyasztása, és a nagy fényereje miatt. A burát vastagon körbenyomtam a sokszor emlegetett tömítőanyaggal-áldassék a neve a kitalálójának! A művelet kész! 

Árboc vissza a helyére, jöhetnek a kapcsolók! Ezeket a vackokat be kell fúrni a helyükre, a lényegi rész rejtve van, csak a kar látszik ki. A legmegfelelőbb helynek a dekk elejének a belső élét találtam, itt tán még útba se lesznek, ha ki kell ülni… Ehhez a művelethez kellett kérnem egy kis segítséget, a villanyszereléshez nagyon értek, de jobb ha olyan csinálja, aki már látott is ilyet! 

A világítás – nem sokkal később a szonár – működéséhez átmeneti jelleggel a kocsim akksiját áldoztam fel, ez az árboctalphoz került. Tanult barátom tanácsai alapján nem szabad a szonárt (halradart 🙂 ) 150-160 AH-s akksihoz kötni. 

Mihelyt ezzel a melóval elkészültem, irány a befolyó előtti terület! az elmúlt napokban fogtak itt fogast szépen… Férfiasan be kell valljam, életem legszerencsétlenebb estéje volt! Első nekifutásra nem sikerült rendesen horgonyt vetni… de harmadikra sem! Gyenge, változó irányú szél, összevissza hullámzással… Végül sikerül! Mint éjfél tájban szummáztam az eseményeket, ez volt aznap este egyetlen sikerélményem! Csalizáskor jöttem rá,a fejlámpát kint felejtettem… nem látok semmit. Telefonnal világítva felcsaliztam, a szerelékeket bevetettem. Kapás! Üres! Újra félkezes jóga, szerelék bent! Kapás! Húzza! Elnehezedik! Mi a …. ???? világítok (ismét a telefonnal) egyenesen ráment az orrhorgonyra… b… … …… …. …. Újabb jóga, aki már állt egy Kalóz orrában, egyik kézben a horgászbottal, másikban a horgonykötéllel, az tudja miről beszélek…  Valahogy sikerült felszednem a vasmacskát, a szerelék egy csinos karikában a kapákon… Itt kellett volna visszamennem a kikötőbe, talán még megőrizhettem volna a méltóságomból valamennyit… Újabb horgonyzás, bedobás. pár perc, kapás! Ahogy a nagykönyvben le vagyon írva! Bevágok, megvan!!!! Végre! Pár perc küzdelem után a hajó mellett veri a vizet, gyönyörű fogas! Nyúlok érte – merítő szák minek, kemények vagyunk! – hal megijed, ugrik egyet, horog kiakad! Nem tudom, van-e az idegességnek mértékegysége, ha van, akkor olyan 99-es értéken voltam! Közben feltámadt a keleti,éjjeli parti szél. Oké, rendben, ez nem az én estém, adjuk fel a halfogást, vissza a kikötőbe! Horgony fel, vitorlát bonts!! Aha, ahogy azt elképzeltük… A horgonyok fel is jöttek… na de a vitorla?? A grószsott egy csinos csomóval ráépült a vitorlára… Önkényes reffelés… Az addig felhúzott vitorla vissza, vissza, bumm le, sott kiköt… vagy negyed órát tapogattam – még mindig lámpa nélkül! Összeáll, vitorla a helyén! De hol a szél??? Elfogyott, megállt… Vitorla le, motor indít… Még jó, hogy éjjel 1 óra volt már, különben hatalmas röhögések kísértek volna! 

Másnap szerencsémre találkoztam ez egyik sporttárssal, akinek a cége reklámfényekkel is foglalkozik. Meg is beszéltük, mi kell, másnap reggel mehettem is a gyárába! Juhúú! A dekk alá, középtájra két LED-es világítás, a bal oldali jóval erősebb fénnyel, a kormány elé pedig egy élvilágító LED szalag! A gyárban egyből rá is forrasztották a megfelelő hosszúságú kábelt, illetve a jó minőségű öntapadós szalagot, így tulajdonképpen már csak a felhelyezés, illetve a kapcsolóra kötés maradt a feladatom! Meg is csináltam, eljött az este! Másodfokú viharjelzés ( lajstromszám nélküli vízijrmű nem tartózkodhat nyílt vízen), nem mehettem ki. A kikötőben felkapcsoltam a fényeket, és lőn világosság!

A kapcsolók

Az árboc elment kocsmázni…

Mint a karácsonyfa!

Asszem már nem kell kétségbe esnem…

A bal oldal